Mint ahogyan mindennapi életünkből, úgy városaink tereiből is igyekszünk kizárni azt, ami mocskos, gusztustalan és undorító. Erről szólt előző maratoni műsorunk, ahol a városi vizelés lehetőségeiről beszéltünk, de végeredményben erről szól az is, ha városnegyedeket bontunk el, mert nem tartjuk higiénikusnak, vagy éppen kezelhetőnek, azt ami ott kialakult. Így vesztettük el a Tabánt, részben a középkori belvárost és egy kortárs példát megidézve, ezért jöhetett létre a Corvin negyed is, hogy egy nem kedvelt városnegyedbe belebontva kedveltté tegye azt.

A műsor vendége Németh Roland Dániel volt, frissen diplomázott építész, aki szennyvíztisztító telepet és biogáz erőművet tervezett nem máshova, mint a belvárosban található Markusovszky térre. A helyszínválasztás hajmeresztőnek tűnhet, és biztosak vagyunk, hogyha nem egy diplomtervről lenne szó, hanem valós elképzelésről, akkor viharos lakossági fórumokat kéne átvészelniük az önkormányzati alkalmazottaknak, ennek ellenére már régóta megannyi érv szól, a kisméretű, lokális szennyvízkezelés mellet.

Százhuszonhetedik adás, 06.15.

 2012.06.20. 09:36

Az elmúlt 10 évben lezajlott a hetiBeton stáb által „Gödör Bumm”-nak nevezett folyamat, amely során radikálisan megváltozott a budapesti polgárnak, az önkormányzatoknak és a szórakozóhelyeknek a viszonya a közterekkel kapcsolatban. Ma már nem kérdés senki számára, hogy az esti sörözéshez megfelelő helyszín kiválasztása során a köztér az ugyanolyan súlyt nyom a latban, mint akármelyik kedvenc romkocsmánk Belső-Erzsébetvárosban. Véleményünk szerint ez nagyban hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó feszültségek csökkenéséhez. Nem vagyunk rákényszerítve, hogy beüljünk valahova adott összegért fogyasztani, ha ugyanolyan körülmények között a szabadban harmadannyiért tudjuk eltölteni az időt barátainkkal. Örömteli dolog továbbá, hogy egyre több fesztivál és rendezvény települ rá a közterekre, úgymint a Belvárosi Fesztivál, vagy tetszőleges sör-, bor-, pálinka-, mangalica-, kiscicafesztivál. Nem beszélve a szórakozóhelyekről, amelyek a tavasz/nyár/ősz folyamán nem számítanak teljes értékűnek, ha nincsen kiülős részük. A köztér birtokba lett véve, és ezt a hetiBeton stáb most és mindig is pozitívan fogja értékelni.

Százhuszonharmadik adás, 03.27.

 2012.04.04. 18:41

Múlt heti vendégünk Dányádi Sára volt, frissen diplomázott építész, akinek a segítségével tártuk fel a hallgatók füle számára a Budapesti Állatkert történetét. Sára diplomatervében foglalkozott az állatkert bővítésének lehetőségével, amit itt és itt tekinthettek meg.

Az állatkert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt és kezdetben menazsériaként működött. Az állatok minimális méretű körbekerített betonpriccseken tengették napjaikat, miközben a közoktatáson keresztül az állatvilágról nem sokat hallott közönség csodálkozhatott rajtuk. Nem fektettek kellő figyelmet sem az állatok higiéniájára, sem pedig kedélyük pozitív szinten tartására, ami nem is volt elvárható a javarészt mezőgazdasági munkásokból átképzett állattartóktól. Köszönhető volt ez annak is, hogy a megalakuláskor túl sok pénzt nem invesztáltak a fejlesztésbe. Jórészt a Tudományos Akadémia tagjai által gründolt főúri adományokból jött létre és tartotta fent magát az állatkert, amely a területét is jelképes, évi egy aranyforintért bérelte a Fővárostól. Mivel az elsődleges cél a népművelés volt, ahogyan azt az alapvetés is megfogalmazta,

Százhuszonkettedik adás, 03.23.

 2012.03.26. 10:00

Idén negyedik alkalommal kerül megrendezésre március 29. és április 1. között a Budapesti Építészeti Filmnapok. A Kelet-Európában egyedülálló, és látogatószámát tekintve a világon is az elsők között számon tartott építészeti filmfesztivál dokumentum- és játékfilmeken keresztül próbálja hozzánk közelebb hozni azt, ami egyébként éjjel-nappal körülvesz minket: az építészetet. Aki ellátogat majd a KINO moziba, megvilágosodhat a modern építészetet körülvevő mítoszokkal kapcsolatban, és még arra is rádöbbenhet, hogy milyen újító szándék és jó akart hozta létre Amerikában a bevásárlóközpontokat. A lényeg, hogy árnyalódjon a véleményünk a kortárs és a modern építészetről. Mi más lehetne erre alkalmasabb, mint a film, amely mozog, alkalmas a terek bemutatására és még története is van?!  Hatalmas volumenű projektekkel és tragikus fordulatokkal tűzdelt filmeket tekinthet meg tehát a kedves néző, ha ellátogat erre a fesztiválra, amelyek nem csak, hogy dúskálnak az akciófilmeket megszégyenítő fogásokban, ráadásul korlátozottan érhetőek csak el más fórumokon. A filmeken túl pedig kisebb beszélgetések, előadások, Budapest forgatási helyszíneit bemutató városi séta, valamint a filmnapokhoz kapcsolódó kiadvány segíti majd a látogatókat, hogy eligazodjanak az építészet és filmek különös, ingergazdag világában. És hát persze, hogy a hetiBeton stáb tagjaival is találkozhat az, aki eljön.

Itt találod a fesztivál honlapjátitten tudod lájkolniitt pedig egy interjú a Rotterdami építészeti filmfesztivál igazgatójával Jord den Hollanderrel, itt meg egy másik interjú Sasha Waltzzal az idei nyitófilm rendezőjével.

Száztizenötödik adás 01.06

 2012.01.06. 11:48

Budapest releváns arcai 2011

10. helyezett: Kopiás Attila Steve

Informatikus, szociológus hallgató, civil aktivista, a Társadalomelméleti Kollégium tagja. Akcióival fehívta a figyelmet a hajléktalanokkal szembeni igazságtalanságokra. A Rezső téren kifeküdt egy padra, majd megvárta a rendőröket akik hajléktalanság vádjával bevitték őt a rendőrségre; másnap öltönyben próbálta meg ugyanezt, úgy már nem kellett a rendőröknek. A Börtön Helyett Lakhatást hálózat aktivistájaként több köztéri akció szervezője.

9. helyezett: Tima Zoltán

A Középülettervező Vállalat és a Tima Stúdió építészeként a Budapest Airport bővítésének, a Skycourt tervezője. Olyan épülettel ajándékozta meg városunkat, amely méltó utolsó emlékként maradhat meg a távozó turistákban – még az Archdaily nevű nemzetközi építészeti portálra is felkerült

8. helyezett: Földes András

Az index.hu építészeti és művészeti témákért felelős újságírója. Oknyomozó riporterként félelmet nem ismerve nyilvánosságra hozta a tavalyi listánkon 7. helyezést elért Csipak Péter ingatlanberuházó épülő villájával kapcsolatos telekhatár-átlépéseket és szabálysértéseket, aminek eredményeképp Csipakot a szabálytalan rész visszabontására kötelezték. Ezzel Földes bebizonyította, hogy építészetet és várost érintő témákban is lehet számítani a nyilvánosság kényszerítő erejére.

7. helyezett: Finta József

Tavaly is felkerült, idén is felkerült, Finta József már csak ilyen. Nem mondjuk el még egyszer, mennyire meghatározó építész Budapesten. A tavalyi 3. hely után idén a 7. helyen landolt, köszönhetően az ő nevével fémjelzett Finta Stúdióhoz kötődő plázahíd koncepciónak, a Széll Kálmán tér rendezési koncepciójának, és a K&H Székház épületének.  A város nagy örege, akinek 2011-ben még verses kötete is megjelent!

6. helyezett: Magyarósi Csaba

Az index.hu újságírója, blogger. Szűcs Ádámmal szerkesztik az Egy Nap a Városban című blogot, nagy közönségsikert értek el. Blogjuk Budapestre fókuszáló életstílus magazin, amelyről azt gondoljuk, hogy sokat tett azért, hogy az emberek pozitívan gondolkodjanak a városról - még akkor is, ha történetesen nincs pénzük viccből szállodában aludni, vagy a város legdrágább éttermeiben reggelizni.

5. helyezett: Evan Rail

A New York Times újságírója, világjáró publicista, aki július 28-án publikált cikkében Budapesten eltöltött 36 óráját írta le ajánlva a várost mindazok számára, aki szeretik, ha egy városban egyszerre lehet szórakozni, kulturálódni és szép házakat is nézni. Ezért igazi Releváns Arccá lépett elő.

4. helyezett: Szőcs Géza

Politikus, kultúráért felelős szócső államtitkár. A Szépművészeti Múzeum bővítésének lefújásának bejelentője. Az Andrássy-tengely koncepció bejelentője, ami szerint az Ötvenhatosok terén jönne létre egy múzeumi negyed, az Andrássy út forgalma pedig a föld alá kerülne. (Emlékezzünk Tarlós főpolgármesteri kampányprogramjára, ami még a Nyugati pályaudvar sínjeire és a Podmaniczky út vonalára vizionált hasonló fejlesztést.)

3. helyezett: Kocsis Máté

Politikus, Józsefváros polgármestere, az ország hajléktalanügyi referense, sziklamászó. Egyidős a hetiBeton építészeti rádióműsor vezetőivel (na jó, nem). Gyakorlatilag közvetlen hatása van Budapest hajléktalanügyeire, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hajléktalan-helyzet bűnügyi kérdés lett. Gratulálunk!

2. helyezett: Tarlós István

Politikus, Budapest főpolgármestere. Kiadott Zöld könyvet, Fehér könyvet, átnevezett egy rakat utcát, megtervezte Budapest új zászlaját, megtervezte mégegyszer Budapest új zászlaját, vitatkozott az Alstommal – valójában főpolgármesterként gyakorlatilag semmi érdemlegeset nem tett. Mégis ő az, aki a legtöbbet szerepelt a hírekben Budapesttel kapcsolatban, és akire a város ügyeit kevésbé aktívan követők igazán emlékezhetnek.

1. helyezett nincs, mert..


MTI Fotó: Kovács Attila

Tavaly állt először össze a hetiBeton stáb gondozásában a Budapest Releváns Arcai lista. 2010 építészeti és urbanisztikai szempontból rendkívül eseménydús év volt. Akkor még úgy tűnt, kibővítik a Szépművészeti Múzeumot, megérkezhet Norman Foster zeppelinje a Bécsi utcában, stb – így nagy lelkesedéssel vágtunk bele a lista összeállításába. Nem így történt ez idén. 2011-ben nem beszélhetünk beruházók és civilek összecsapásáról, nem beszélhetünk építészek és muzeulógusok vitáiról. Gyakorlatilag semmilyen komolyabb szakmai vitát nem tudtunk felidézni az idei évből, amely mentén előbukkanhattak volna a Releváns Arcok, holott a víziók csak úgy repkedtek a Duna felett. Új múzeumi negyed, Andrássy út föld alá vitele, Budavári Palota felújítása, pláza híd, Nyugati Pályaudvar bővítési terve, Széll Kálmán tér.

A hatalom felől érkező figyelemelterelő építészeti víziók és az azok elleni civil zúgolódást, a vita hiányáról való vitázást nem tekintjük építészeti és urbanisztikai vitának. Márpedig ha a körülöttünk lévő világ változásairól nincs széleskörű szakmai és civil diskurzus, akkor nincsen lehetőség arra sem, hogy a városszövet esetleges változásai miatt felgyülemlett kérdéseink megválaszolódjanak, és közelebb kerülhessünk ahhoz, ami a miénk is: a városhoz. Ezen a folyamat ellen sem az építész szakma, sem az építészetért érdeklődök és azzal kapcsolatban lévő szakmák képviselői nem fejtettek ki különösebb ellenállást. A Magyar Építész Kamara gyatra közleményekben próbálta elkenni a tényt, miszerint a szakma figyelmen kívül hagyásával születnek a döntések Budapesten; a 2010-es évben a vitákban aktívan résztvevő, azoknak fórumot adó Kortárs Építészeti Központ sem tudta hozni az előző évi formáját. Nem tagadjuk, hogy építészet politika összefügg, de mindig próbáltuk kerülni az aktív politizálást a műsor során; idén azonban nem tudunk elmenni a tény mellet, hogy mint az ország legtöbb dolgára, úgy az építészetre és Budapestre is – főpolgármester, szakma, civilek helyett – az Orbán-kormány volt a legnagyobb hatással.