Kerékgyártó Bélát, a BME Filozófia és Tudománytörténet tanszék docensét, a Berlin Átváltozásai c. tanulmánykötet szerzőjét kérdeztük Berlin és Bécs múzeumi negyedeiről, hátha rájövünk valami érdekesre a nemrég bejelentett, immáron második budapesti múzeumi negyeddel kapcsolatban - a hazai sztoriról bővebben lsd. a MaNcsban megjelent cikkünket (2011/8. szám)!

A beszélgetés nem fodrásznál, hanem a BME-n készült, de érdemes túltennünk magunkat a folyamatos zúgáson, mert Berlin Museuminselének és Bécs Museumsquartierjának története nagyon is tanulságos. A két sikersztoriban felfedezni véltünk három alapvető fontosságú hasonlóságot: egy meglévő kulturális gócpont továbbfejlesztésével jöttek létre, az építkezést hosszú programalkotási és tervezési időszak előzte meg, amelynek a politikai akarat mellett alakítója volt a szakma, valamint nyilvános viták sorozata is. Mindez egy olyan konszenzusos megoldáshoz vezetett, amelyet mindenki el tud fogadni: emberek, építészek, művészettörténészek, politika.

Ezekből kiindulva a Szépművészeti Múzeum körül kialakult vita egy pozitív folyamat kezdetének nevezhető - nem véletlenül választottuk Ráday Mihályt a városra legnagyobb hatást gyakorló embernek 2010-ben, hiszen civilként sikeresen emelte fel a hangját egy neki nem tetsző, zárt ajtók mögött kialakított projekt ellen, elérve, hogy a művészettörténész, muzeológus, műemlékes, építész stb. szakma közötti kommunikáció beindítása mellett rábírja a megbízót a már kész terv egy kompromisszumos megoldás felé finomítására (a múzeum igazgatója lemondott a főlépcső bevágásáról, de maradt a kortárs acél-üveg kubus). Kár, hogy ezt a folyamatot elvágta Szőcs Géza új bejelentésével, amely az Ötvenhatosok terére tervezett múzeumi negyedről szólt. A korábban Tarlós István főpolgármester által hangoztatott, a meg nem valósult Kormányzati negyed helyére tervezett múzeumi negyed tervénél ez a terület, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok szomszédságában már életképesebbnek tűnik, de ugyanennyire megfontolandó helyszín lehetne Budapest másik fontos múzeumi körzete, a Budavári Palota is.

A bécsi Museumsquartier az említett mozgatható utcabútorokkal /via/

A nyugati példák alapján fontos továbbá egy ilyen fejlesztés sikerességéhez az igényes környezet, a forgalommentesség, a 21. századi múzeumi funkciók (a pelenkázótól a shopon át a múzeumpedagógiai helyiségekig), és a nyilvános tér innovatív használata, hogy a múzeum ne zárt térként a műalkotások konzerválásáról szóljon, hanem legyen része a város életének!