A Kossuth tér átépítéséről a 2006-os kempingezésbe fulladó tüntetések óta van szó. 2007-ben tervpályázatot írtak ki a tér rendezésére, akkor a fődíjat az S73 tájépítész iroda nyerte, de a terv idővel több, valószínűleg soha ki nem derülő okból kifolyólag elfelejtődött. (A műsor elején részletesebben foglalkoztunk az S73 tervével.) Az új Országgyűlés 2011 júliusában indítványt fogadott el a tér rekonstrukciójával kapcsolatban, amely 5. pontjában a következőt tartalmazza:

5; az 1956-os tragikus sortűz áldozatai emlékének megörökítése és a téren jelenleg álló képzőművészeti alkotások méltó elhelyezése mellett visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944. előtti állapota

 

2011.10.14. Kossuth-szobor visszatér! by hetiBeton on Mixcloud

 
Miután a Fidesz folyamatosan támadta az Ötvenhatosok terén 2006-ban állított emlékművet (amelyet a World Architecture Awards zsűrije 2006-ban a világ húsz legjobb építészeti alkotása közé választott), az, hogy ők is szeretnének letenni egyet az asztalra, talán nem olyan meglepő; de az, hogy ezt a Kossuth téren tervezik, már sokkal inkább. Az 1956-os események előtt a Kossuth téren jelenleg négy emlékmű tiszteleg: 1989-ben az MDF kezdte a sort egy emléktáblával a Földművelési Minisztérium épületén; 1991 óta áll a Parlament előtti parkoló déli oldalán a sortűz áldozataira emlékező jelképes sír, amelyet Makovecz Imre tervezett; 1996-ban állították fel az 56-os örökmécsest, a Forradalom lángját; és 2001 óta  bronzból öntött golyók is emlékeztetnek a sortűz civil áldozataira a Földművelési Minisztériumon. Bónuszként ötödiknek pedig ide sorolható még a térhez közvetlenül csatlakozó Vértanúk terén álló egész alakos Nagy Imre-szobor is.
 

A téren jelenleg öt 1956-os emlékmű van, a Fidesz újabbat állítana 
 
"[V]isszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944. előtti állapota" - írja az indítvány. Ez a történelemmel túlterhelt Kossuth tér esetében egy elég homályos cél. Eltűnnek tehát az előbb felsorolt 56-os emlékművek? Hiszen 1944 előtt nem emlékeztetett semmi sem az 1956-os forradalomra. Ráadásul ugyanezen pontban említi az indítvány egy még újabb emlékmű állítását, ami még most sincs, nem hogy 1944 előtt lett volna! Vagy az 1944 előtti arculatra hivatkozva tüntetik el a régebbi 56-os emlékműveket, hogy helyet csináljanak az újnak? Mindez nehezen elképzelhető, a fenti, esetlenül fogalmazott mondat valószínűleg inkább csak a második világháború után a téren végbement szoborcserékre vonatkozik - de ezek közül sem egyértelmű, hogy melyikekre.
 
L. Simon László a héten az MTI-nek azt nyilatkozta, a cserebere a Kossuth-szobrot mindenképp érinti. A ma látható szoborcsoport csak 1952 óta áll a tér északi oldalán, előtte Horvay János kompozíciója állt a helyén, 1927-es átadásától 1950-es elbontásáig. Horvay János pályázati úton nyerte el a megbízást, de többen támadták a zsűri döntését, lobbitevékenységet sejtettek a háttérben, aminek eredményeképp a döntés nem a szakma által támogatott pályamunkára esett. Főképp elrendezését bírálták, amely történelmileg nem helyesen a pénzügyminiszter Kossuthot mutatja a Batthyány-kormány vezéralakjának, a miniszterelnök Batthyányi pedig csak egy mellékszereplő. 1950-ben pesszimista hangvételére hivatkozva bontották le, helyén 1952-ben a rendszer ideológiájához inkább illő új alkotást állítottak - ez van ma is a téren. A Horvay János-féle szobor először a Kerepesi temetőbe, majd Dombóvárra került, ahol 1972 óta az alakok szétválasztásával mint 7 önálló mű látható egy parkban.
 

Kossuth vs Kossuth
 
A Kossuth-szoborról tehát kiderült, hogy visszajön Pestre a régebbi pesszimista, és valószínűleg megy Dombóvárra a kevésbé régi, diadalmas. Hasonló a története azonban a téren a Károlyi Mihály- és a József Attila-szobornak is. A Károlyi-szobor helyén Tisza István monumentális emlékműve állt, a gróf 5 méteres alakja mögött tornyosuló 17 méter magas(!) oszloppal. 1934-ben lett átadva, a háború után Tisza alakját ledöntötték majd beolvasztották, az emlékmű többi részét pedig a Kossuth-szoborhoz hasonlóan “feldarabolták”, és ma 3 önálló alkotásként látható különböző helyeken. Ennyi sem maradt azonban gróf Andrássy Gyula 1906-ban felavatott lovas szobrából: 1945-ben a Kossuth híd építésekor volt útban. Állítólag nagy elővigyázatossággal szerelték szét, hogy a város sokak szerint legszebb alkotása később sértetlenül visszaállítható legyen - de erre sosem került sor, mert végül inkább beolvasztották a Sztálin-szoborba. Helyén 1980 óta ül József Attila.
 
A Népszabadság gyakorlatilag tényként kezeli ezeknek a szobroknak is a lecserélését, bár erről hivatalos döntés még nem ismert. Kövér László házelnök azt nyilatkozta, 2014-ig el fog tűnni a Károlyi-szobor, ehhez képest a Fidesz egyszer már leszavazta a Jobbik javaslatát, amely Károlyi eltávolítását, és helyén egy új Tisza-szobor állítását indítványozta; sőt, közben döntés született egy Tisza-szobor átadásáról a közeli Jászai Mari téren. József Attilával kapcsolatban Orbán Viktor egy félhivatalos megjegyzésére lehet csak támaszkodni, amelyet a Parlamentbe való beköltözésekor ejtett el (3.50-től): "József Attila jó helyen van szerintem, ha már írt egy rendes verset a Dunáról, akkor mégiscsak jó helyen van ott. Jár neki. Nézze, amint elúszik a dinnyehéj." Ez persze semmit nem jelent, de azt talán meg lehet kockáztatni, hogy nem fognak visszaállítani egy teljesen elpusztult szobrot, aminek oldalán Ferenc József koronázási jelenete volt látható.
 

Tisza vs Károlyi
 
Új Budapest zászló, kismillió új utcanév, terv a Moszkva téri vasbeton legyező vagy épp a 2006-os 56-os emlékmű elbontására - azzal foglalkozni, hogy ugyan mi értelme van egy 1952-es Kossuth-szobrot lecserélni egy 1927-es Kossuth-szoborra, felesleges. Az azonban elmondható, hogy bár az elfogadott indítványnak a köztéri szobrokkal foglalkozó pontja kapta a legnagyobb sajtóvisszhangot, az nem valószínű, hogy meg fog valósulni.
 
A Kossuth teret ettől függetlenül át kell alakítani, mert jelen állapotában valóban nem megfelelő: a parkok nem veszik figyelembe a szokásos gyalogosútvonalakat, így kerülőre kényszerítenek; a Parlamentbe érkező turisták a téren sorban állva sem pisilni nem tudnak, sem az eső/tűző nap elől elbújni; a nem logikusan elszórt fák miatt a Parlament főhomlokzatáról nem lehet tiszta fotót készíteni; az országgyűlési képviselők parkolása nem megoldott. Ezekre a problémákra született egy jó válasz, a 2007-ben hirdetett pályázat nyertes terve - ez sajnos valószínűleg a kukában landolt, és ma valahol a színfalak mögött folyik a tervezés.
 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csárli hárper 2011.10.17. 10:31:51

"József Attila jó helyen van szerintem, ha már írt egy rendes verset a Dunáról, akkor mégiscsak jó helyen van ott. Jár neki. Nézze, amint elúszik a dinnyehéj."
ez is egy vélemény irodalmunk kimagasló egyéniségéről, kicsit gumicsizmás, kicsit moslék szagú, de vélemény....
süti beállítások módosítása