2011.07.22. Nyári hírsaláta by Hetibeton on Mixcloud

A hasonló régi budapesti és román zászló

2011 júniusában Tarlós István kezdeményezésére új zászlót fogadott el a Fővárosi Közgyűlés. Hogy erre miért volt szükség? Mert a régin nem szerepelt sem a magyar címer, sem a magyar zászló színei (pusztán a Szent Korona), ami rossz, és mert a román, vagy akár a melegbüszkeség zászlójára hasonlított, ami ugye nagyon-nagyon rossz. Ez volt az első szakmai hiba. Azt, hogy a magyar zászló színeinek miért kéne szerepelni a főváros zászlajában egyszerűen nem értjük (hacsak nem a város önállóságának megszűnését hivatott jelezni), a többi pedig megbocsáthatatlan tudatlanságról tanúskodik. Ezt a zászlót 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor fogadták el, a városok korábbi zászlóinak összemosásával:

"[A] címer és a lobogó megalkotását egy albizottságra bízt[ák], mely albizottság a kor legnevesebb és legkiválóbb tudósait kérte fel a közreműködésre: báró Nyáry Albertet, Rómer Flórist, Nagy Ivánt és Horváth Árpádot"

- írja a budapest.hu. Buda lobogója árpádsávos volt, innen a zászló vöröse, az arany és a kék pedig Pest címeréből származnak. Ezek a színek biztosan legalább 300 éve, de valószínűleg jóval több, akár a 13. század óta kötődnek a két városrészhez. Ezért az érv, hogy Budapest zászlaja a román zászlóra hasonlítana, nem állja meg a helyét. Maximum annyira igaz, mint amennyire bántóan hasonló a magyar és az olasz zászló, mivel a román zászló sávozása, a budapestivel ellentétben, függőleges.

A második szakmai hibát az új zászló tervezésekor követte el Tarlós István. Ő a 19. századi vezetéssel ellentétben nem bízott meg szakértőkből álló tanácsot, hanem ő maga rajzolt zászlót nekünk. Ennek lett eredménye az a zászló, amiről, nem tudván, hogy tényleg a főpolgármester alkotása, viccesen mondtuk, hogy olyan, mintha Tarlós István titkárnőjének gyermeke csinálta volna az utolsó március 15-i megemlékezésre. A zászlótan bizony komoly dolog, nem gyerekeknek való, van furcsa latin neve is: vexillológia. Ennek a tudománynak komoly történelmi háttere van és komoly szabályai, nem véletlenül tűnik már a linkelt Wikipédia oldal is szörnyen unalmasnak. E nélkül a tudás nélkül nem szabad egy ország fővárosának zászlaját megváltoztatni, különben olyan hibákba esik az ember, mint amit fent vázoltunk - vagy épp még kínosabba. A fővárosnak egy hónap kellett, hogy az új zászló elfogadása - nem megrajzolása, elfogadása! - után rájöjjön, hogy amit Tarlós István rajzolt, az nem más, mint a máig hadizászlóként működő 1848-49-es honvédségi zászló, csak a magyar címer helyén a fővárosé van. Ezért kell most megint újrarajzolni a zászlót (valakinek).

Az 1848-as honvédségi és az új Budapest zászló

Az, hogy lecseréltek egy zászlót, mert úgy ítélték, hasonlít egy másik ország zászlójára, és helyette elfogadtak egy zászlót, ami már rég Magyarország egy zászlója, az ciki/mulatságos véletlen, de annyira nem nagy világfájdalom. Egy új zászló elkészítése nemcsak lexikális tudást igényel, hanem esztétikai érzéket és művészi tehetséget is - ez grafikai munka. Tarlós István mégsem érezte akadályát annak, hogy ő rajzolja meg a főváros új zászlóját. Nem csak azért gondoltuk joggal, hogy egy gyerek készítette az új zászlót március 15-re, mert, mint később kiderült, valóban erős kötődése van a forradalomhoz, hanem mert egyszerűen szar. Nem kell ehhez DLA végzettség, hogy egymás mellé téve a '48-as honvédségi és az új budapesti zászlót (lsd. fent) lássuk a színvonalbeli különbséget: Tarlós István alkotásának rossz arányain, merevségén, az elhibázott szegélyzet miatt a sarkok dupla vörös fogazatán.

Bár nem kell túlvizionálni egy zászló jelentőségét, a történet maga rossz jelentéssel bír: a szakmai hozzáértés teljesen kiszorul a döntéshozásból (ahogy történt például a Szépművészeti  Múzeum bővítésének leállításakor, vagy a közterületek átnevezésekor), ami semmi jóhoz nem vezet.

Az adásban nem csak ezzel foglalkoztunk, szó volt még az Iparművészeti Múzeum felújításáról, a Pozsonyi út átépítéséről, Finta első budapesti házának bontásáról, építészek az Építész Kamarához intézett nyílt leveléről: