Napokon belül kezdetét veszi a Ferenciek tere átalakítása. Ezzel az egyik karakteres gócpontja számolódik fel annak a második világháború utáni városépítészeti hozzáállásnak, amely a városon belüli közlekedést autóspreferenciájúnak tekinti. Olyan önkormányzati és városépítészeti lépésről van szó, ami többé nem tekinti tabunak a problémás közlekedési csomópontok megbolygatását, és ez mindenképpen várostörténeti jelentőségű lépés.
A belvárosi közterek eddigi átalakításai a Főutca projekttel együtt nem nyúltak olyan mélyen bele a teljes budapesti közlekedési rendszerbe, mint amilyen szinten a Ferenciek terei átalakítás azt most tenni fogja. Állítjuk ezt annak ellenére, hogy a levegő munkacsoport levelében kifejtetteknek megfelelően szerintük is bőven lehetne radikálisabb az átalakítás.
Ferenciek tere az autós aluljáró felhajtója nélkül, buszmegálló szigettel
Az átalakítás során lefedik az autós aluljárót, ezzel párhuzamosan áthelyezik a hídra való felhajtás lehetőségét az Irányi utcáról, a Március 15-e térre. A beruházás kulcs momentuma azonban az új burkolatok és lámpaoszlopokon túl annak a két zebrának a létrejötte lesz, amely újra lehetővé teszi a szintbeli kapcsolatot a Fő utca és a Váci utca jelenleg két egymástól elválasztott része között. A szintbeli kereszteződés megjelenése több okból is üdvözölendő, még akkor is, ha úgy tűnik, ez jelentősebben lassítja majd az átmenő forgalmat, mint egy a közlekedést különböző szinten kezelő kereszteződés. Ez a változás egyfelől jól mutatja azt a tényt, hogy a politikusok számára is egyre inkább szembeötlő: nem az autós az egyetlen, aki a várost használja. Továbbmenve ezen a vonalon, több gyalogos, biciklis és tömegközlekedő budapesti van, mint autós. Ez a fegyvertény hívhat elő olyan tendenciákat, aminek köszönhetően újra napirendre kerül az aluljárók és felüljárók helyett a szintbeli csomópont lehetősége még akkor is, ha egy magyarországi kelet-nyugati közlekedési főútvonalról van szó.
Az új közlekedési rend
Az előny két részre bontható. Egyfelől a szintbeli közlekedés okán mellőzhető az aluljárókkal kapcsolatban szükségszerűen felmerülő megannyi akadálymentesítési kérdés, amely nem csak a fogyatékkal élő, de a babakocsival, a biciklivel közlekedők és még az öregek számára is nap mint nap égető probléma. Másfelől nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a Ferenciek tere autós aluljárója valamit a szintbeli kereszteződés hiánya vezethetett az elmúlt 40 évben odáig, hogy egy a város valaha volt legreprezentatívabb utcája a Kossuth Lajos utca autópályává alakult. A két zebra jelentősen fogja átformálni a Kossuth utcán haladó forgalom dinamikáját, ezzel pedig azonnal érezhető komfortbeli változás fog bekövetkezni azok számára, akik gyalogosan haladna rajta végig.
A Fő utca torkolata
Ezen a ponton az átalakítás árulkodóan túl nő magán. A Ferenciek tere új közlekedési rendje egyfelől kulcsfontosságú a Fő utca teljes hosszának közlekedhetősége szempontjából. Ami azonban ennél még fontosabb, hogy előkészítő lépése annak ami - ha az eddig köztér átalakítási kedv nem hagy alább a városvezetők részéről - éveken belül újra életet lehel a Kossuth utcába, mégpedig a Ferenciek és az Astoria közötti autósközlekedés kétszer egysávosra csökkentésével. A hetiBeton stábja izgatottan várja ezeket a fejleményeket.
A műsorban fél órás bevezető után egy interjút hallgathattok meg Zöldi Péter építésszel, akit a Ferenciek tere tervezéséről kérdeztünk. Jó hallgatást!
Az utolsó 100 komment: